"Szemedben kirajzolódó könnycsepp éleszti fel az egész természetet..."
Hogy várva majd a jelet te rám találsz , ölelésed mint a tűz lángra gyúlik lelkemben, de mikor elhagysz csak egy kiszáradt tó mard helyébe amelyet csak a visszatérésed tud orvosolni. Nem igazán tudom hova is sodor az élet, de hogy mennem kell valahova, és lépnem kell az biztos. Az élet múlandó, nem tart örökké senki testében, egyszer kirepül mint sebes madár, de akkor egy új születik helyébe. Nem is vesszük észre de az évek és a percek csak telnek és múlnak, mi minden percben csak közelebb állunk a halálhoz. Na de most ne az órát nézd! Nézz magadra, s rohanj, csinálj,kezdj valamit, mert lehet később már késő lesz!
|